Befejeztem új számom, a Meialua munkálatait, a promokat elküldtem.
Mi ez a cím? Fejtsd meg... :)
Megpróbáltam megfogni azt az érzést/hangulatot amit akkor érzel amikor egy mediterrán tengerparton éjszaka figyeled a holdat.
A víz csobog, a szél lágyan fúj a tenger felől, és az az illat...az éjszaka illata. A hold fénye tükröződik a vizen. Az egész olyan varázslatos, túlvilági élmény. Hát ez a Meialua...
A preview változat meghallgatható a myspacemen.
http://myspace.com/celestdevilla
20080716
Ricardo Tobar & James Holden @ Balaton Sound, July 12.
Először is: sikerült bejutni!
Nem részletezem hogy, de VIP-k ként kerültünk be.
Tehát Holden & Tobar...
Előttük a Booka Shaden voltunk, azaz csak lettünk volna, ha nem késnek több mint fél órát. Így körülbelül 15 percig hallgattuk őket, aztán együttes döntés alapján átmentünk a T-Mobile Terasz-hoz, ahol majd Holdenék megtartják a szentmisét.
Azonban ott még nagyban folyt valami jazz (vagy rock?) koncert. Időre abbahagyták, és elkezdtek pakolni.
Az első sorban, a korlátoknál, pont a pult előtt fészkeltük be magunkat.
Egyszer csak betoppantak. James a szokásos ártatlan, csodálkozó tekintetével kikukucskált ránk.
Legnagyobb meglepetésünkre elment fodrászhoz. Jól nézett ki. És ez komoly. XD
Ricardo Tobar kezdte, kegyetlenül tört alapjaival és elszállós, zajos dallamaival. Hihetetlen jó volt, majdnem széttéptük a korlátokat. Az emberek megvadultak, üvöltöttek, őrjöngtek (mint mi...). Annyian ugráltak, hogy azt vettem észre, hogy hiába állok egy helyen, hullámzik alattam a padló. Közbe a mester hátul ministrált, s figyelte az eseményeket. Időnként begörnyedve, s vállait felhúzva (szmiagolt képzeld el) odasettenkedett a pulthoz, vigyorgott párat, aztán visszasétált.
Végül Ricardo háromnegyed órával többet játszott a tervezettnél...persze legnagyobb örömünkre.
Aztán 3:30 körül Tobar bezsebelte a tapsvihart és átadta a helyet az öregnek.
Szmiagol, pár vigyor, és már kezdte is.
Nem részletezem hogy, de VIP-k ként kerültünk be.
Tehát Holden & Tobar...
Előttük a Booka Shaden voltunk, azaz csak lettünk volna, ha nem késnek több mint fél órát. Így körülbelül 15 percig hallgattuk őket, aztán együttes döntés alapján átmentünk a T-Mobile Terasz-hoz, ahol majd Holdenék megtartják a szentmisét.
Azonban ott még nagyban folyt valami jazz (vagy rock?) koncert. Időre abbahagyták, és elkezdtek pakolni.
Az első sorban, a korlátoknál, pont a pult előtt fészkeltük be magunkat.
Egyszer csak betoppantak. James a szokásos ártatlan, csodálkozó tekintetével kikukucskált ránk.
Legnagyobb meglepetésünkre elment fodrászhoz. Jól nézett ki. És ez komoly. XD
Ricardo Tobar kezdte, kegyetlenül tört alapjaival és elszállós, zajos dallamaival. Hihetetlen jó volt, majdnem széttéptük a korlátokat. Az emberek megvadultak, üvöltöttek, őrjöngtek (mint mi...). Annyian ugráltak, hogy azt vettem észre, hogy hiába állok egy helyen, hullámzik alattam a padló. Közbe a mester hátul ministrált, s figyelte az eseményeket. Időnként begörnyedve, s vállait felhúzva (szmiagolt képzeld el) odasettenkedett a pulthoz, vigyorgott párat, aztán visszasétált.
Végül Ricardo háromnegyed órával többet játszott a tervezettnél...persze legnagyobb örömünkre.
Aztán 3:30 körül Tobar bezsebelte a tapsvihart és átadta a helyet az öregnek.
Szmiagol, pár vigyor, és már kezdte is.
Subscribe to:
Posts (Atom)
